Az elmúlt években Magyarországon az egyre gyakoribb és intenzívebb aszály, valamint az éghajlatváltozás hatásai jelentősen megnehezítik a gazdák dolgát a széna előállítása és beszerzése során. Nemcsak a termés mennyisége csökken, hanem sajnos egyre több az elhanyagolt, gazos kaszáló, valamint a nem megfelelően betakarított vagy tárolt takarmány is. Éppen ezért szénavásárláskor különösen fontos a körültekintő minőségi ellenőrzés.
Milyen a jó széna?
A jó minőségű széna már ránézésre is sokat elárul magáról. Színe zöldes vagy világos sárgás, míg a megfakult, szürkés, barnás vagy fekete árnyalatú széna egyértelműen kerülendő. Illata kellemes, friss. Az illat hiánya utalhat arra, hogy a szénát túl későn kaszálták, hosszú ideig tárolták, vagy a szárítás során kedvezőtlen körülményeknek volt kitéve, ami a beltartalmi értékek csökkenésével járhat. Kellemetlen, dohos vagy rothadásra emlékeztető szag esetén a takarmány etetésre alkalmatlan.
Tapintásra a jó széna puha, és magas a leveles részek aránya. Az a széna, amely túlságosan vastag szálú, fás, durva tapintású, esetleg szúrós, alacsonyabb tápértékkel bír, és nem tekinthető első osztályú takarmánynak.
Porosság és szennyezettség
Az aszályos időjárás és a poros talajviszonyok, valamint a nem megfelelő betakarítási technológia következtében a hazai szénák nyershamutartalma gyakran magasabb, vagyis földesebb, porosabb lehet. A por mennyisége locsolással vagy gőzöléssel csökkenthető, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ezek az eljárások kizárólag a por megkötésére szolgálnak, a beltartalmi értéket nem javítják. Penészes, élősködőkkel szennyezett, illetve idegen tárgyakat tartalmazó széna semmilyen körülmények között nem alkalmas etetésre.
A szénában sokszor nehéz felismerni azokat a növényeket, amelyek az állat szervezetére kedvezőtlen, akár mérgező hatással lehetnek. Éppen ezért különösen fontos a körültekintés: ha a szénában gyanús növényt észlelsz, mindenképpen járj utána, és semmiképp ne add oda az állatnak.
A széna szerepe az étrendben
A széna az állatok takarmányozásának alapja: erre épül fel a megfelelően összeállított, kiegyensúlyozott étrend. Biztosítja a szükséges strukturális rostot, támogatja az emésztést, és nélkülözhetetlen a jó bélműködés fenntartásához.
Ideiglenesen vagy kiegészítésként a széna pótlására alkalmazhatók a szénapelletek is. Ezek strukturált rostot biztosítanak, könnyen adagolhatók, és beltartalmuk kiegyensúlyozott, így alkalmasak a napi takarmány kiegészítésére. Fontos azonban, hogy a pellet nem helyettesíti teljes mértékben a hosszú szálú szénát, mivel a rágás és a bélműködés szempontjából a széna továbbra is nélkülözhetetlen az állatok számára. Korábban megjelent pelletekről szóló cikkünket ide kattintva olvashatod.
Ugyanakkor fontos látni azt is, hogy a széna önmagában nem minden élethelyzetben fedezi teljes mértékben az állatok tápanyagigényét. Növekedés, vemhesség, laktáció, fokozott igénybevétel, illetve idős korban indokolt lehet az étrend célzott kiegészítése. A megfelelően megválasztott szemes takarmányok és komplett tápok hozzájárulnak az optimális energia-, fehérje-, vitamin- és ásványianyag-ellátáshoz, így segítik az állatok jó kondíciójának megőrzését és hosszú távú egészségét.
A takarmányozás mindig rendszerben értelmezendő: a jó minőségű széna adja az alapot, amelyre az állatok igényeihez igazított kiegészítő takarmányok épülnek.
