Nem csodaszerről van szó, hanem néhány, egymással összefüggő alapelvről.
A hidegben az energia az első
Télen a tyúk szervezete elsősorban életben maradni akar. A hideg elleni védekezés rengeteg energiát emészt fel, ezért amit nyáron tojásra fordítana, azt ilyenkor gyakran a testhő fenntartására használja. Ha a takarmány energiatartalma nem elegendő, a tojástermelés az első, ami visszaesik.
Ezért fontos, hogy télen a takarmány kissé energiadúsabb legyen, mint a melegebb hónapokban. A gabonafélék - különösen a kukorica - ebben segítenek, de nem önmagukban. A tapasztalatok és gyakorlati ajánlások szerint az esti gabonaetetés különösen hasznos: a tyúk az éjszaka folyamán ebből tud hőt termelni, így kevésbé „éli fel” a nappali tojástermeléshez szükséges tartalékait.
Tojás nincs fehérje nélkül
A tojás nemcsak energia, hanem fehérje is. Nyáron ezt részben rovarokból, zöld növényekből, legelés közben fedezik a tyúkok. Télen ezek szinte teljesen eltűnnek, ezért a fehérjehiány gyakori oka a tojáselmaradásnak.
Ez nem bonyolult kérdés: ha a tyúk nem jut elegendő fehérjéhez, nem tud tojást „gyártani”. Ilyenkor gyakori a kisebb tojás, a rendszertelen tojáshozás, majd a teljes leállás. A megoldás a kiegyensúlyozott, tojóknak összeállított takarmány vagy annak ésszerű kiegészítése. Nem kell túlbonyolítani, de a „csak gabona” télen szinte biztosan kevés.
Zöldtakarmány nélkül is lehet vitamin
Sokan gondolják úgy, hogy télen „nincs mit tenni”, mert nincs friss zöld. Valójában a tyúkok nem konkrét növényt, hanem rostot, vitaminokat és elfoglaltságot igényelnek. Ezek egy része pótolható.
Lucernaalapú kiegészítők, csíráztatott gabona vagy akár aprított zöldségek (például répa, tök) nemcsak tápanyagot adnak, hanem csökkentik az unalmat és a stresszt is. A stressz pedig - ezt sok megfigyelés igazolja - közvetlenül rontja a tojástermelést.
A kalcium nem csak „egy összetevő”
A tojáshéj kalciumból épül fel, de ez nem jelenti azt, hogy elég, ha „valahol van” kalcium a takarmányban. A tyúk csak akkor tudja hasznosítani, ha folyamatosan hozzáfér, és ha a szervezete képes felvenni.
Ezért bevett gyakorlat, hogy a kalciumforrás (például zúzott kagylóhéj vagy mészkő) külön edényben is elérhető. Így a tyúk akkor veszi fel, amikor szüksége van rá. Fontos az is, hogy a kalcium hasznosulásához D-vitamin kell, amely télen a napfény hiánya miatt könnyebben válik szűk keresztmetszetté.
A puha héjú tojás tipikusan nem „kevés kalcium”, hanem rossz hasznosulás jele.
A fény szerepe megkerülhetetlen
A tojástermelést erősen befolyásolja a nappalok hossza. A tyúk hormonrendszere a világos órák számához igazodik, és amikor ez tartósan lecsökken, a szervezet „pihenő üzemmódra” vált.
Ez az oka annak, hogy sok helyen a legjobb takarmány mellett sincs tojás. A gyakorlatban bevált megoldás a kiegészítő világítás, amellyel napi 13–14 óra világosság biztosítható. Nem kell erős fény, nem kell éjszaka világítani - a lényeg az egyenletes, kiszámítható nappalhossz.
Víz nélkül nincs anyagcsere
Talán a legegyszerűbb, mégis leggyakrabban alábecsült tényező az ivóvíz. Ha a víz befagy, a tyúk kevesebbet iszik, vagy egyáltalán nem. Már enyhe vízhiány is elég ahhoz, hogy a tojástermelés azonnal visszaessen.
A hideg víz nem gond, a jeges víz igen. A rendszeres ellenőrzés és a fagymentes ivóvíz biztosítása alapfeltétel.
Nem csak a takarmány számít
Fontos kimondani: a tojástermelés nem kizárólag az etetésen múlik. A huzatos ól, a zsúfoltság, a ragadozóktól való stressz vagy az állandó zavarás mind-mind csökkentik a tojásszámot. A tyúk először biztonságban akar lenni - csak utána termel.
