Baromfi kannibalizmusról akkor beszélünk, amikor a tyúkudvarunkban kikezdik egymást a szárnyasaink. Ennek jellemzően vannak előjelei. Ilyen az, amikor egymás tollát csipkedik vagy a falról eszik a meszet.
Alapvetően kettő okra vezethető vissza a kannibalizmus a szárnyasok között. A leggyakrabban a szűk helyre zsúfolt magas darabszám váltja ki a csipkedést. Ha kicsi helyen vannak, akkor előbb-utóbb egymást kezdik piszkálni a baromfik. Jellemzően 3-7 tyúk per négyzetméter egészségesnek mondható. Természetesen a fajta nagyban befolyásolhatja ezt a darabszámot.
A második lehetséges ok az ásványi anyag, vitamin és/vagy nyomelem hiány. Sokan állítják, hogy őseink is kukoricával és egyéb szemes terménnyel etették a baromfikat és nem volt semmi probléma. Természetesen hiánybetegségek akkor is léptek fel. És valójában az akkori termény és zöldtakarmány beltartalmak sem egyeztek meg a mai beltartalmakkal. Gondoljunk csak bele abba, hogy 30-40 évvel ezelőtt mekkora termésátlag jellemezte a szemes terményeket, a búzát, kukoricát? És manapság? Sorra dőlnek meg a rekordok, a földet egyre inkább kizsigerelve. Így az állatok sem jutnak optimális mennyiségű nyomelemhez, hiába kapirgálnak.
A kannibalizmus a baromfi optimális étrendjével és tartástechnológiájával elkerülhető az esetek 95%-ban. Figyeljünk rá, mert könnyebb megelőzni, mint utólag orvosolni a bajt. Természetesen kérdés esetén állunk rendelkezésedre, segítünk tanácsainkkal.
